2021.05.16-án, életének 88. évében elhunyt Gál Sándor akadémikus, tanszékünk professzor emeritusza, és volt tanszékvezetője, karunk korábbi dékánja. Emlékét megőrizzük.

Gál Sándor 1933-ban született Farmoson. Okleveles vegyészmérnöki diplomáját a BME Vegyészmérnöki Karon szerezte 1956-ban, s ezt követően az Általános és Analitikai Kémia Tanszékre került tanársegédként. 1963-ban adjunktusnak, 1973-ban docensnek, és 1983-ban – egy évvel az MTA kémiai tudományok doktora fokozat megszerzése után - egyetemi tanárnak nevezték ki. 1982-1988 között a Vegyészmérnöki Kar gazdasági dékánhelyettese, 1988-1993 között dékánja volt, s közben 1990-1991-ben ideiglenesen ellátta az Általános és Analitikai Kémia Tanszék tanszékvezetői feladatait is. 1993-ban az MTA levelező- 2004-ben rendes tagjának választotta.

Gál Sándor kutatómunkája a termikus analízis módszereinek fejlesztésén és alkalmazásain alapult. Legfontosabb eredményei olyan innovatív megoldások létrejöttében csúcsosodtak ki, melyeket ipari méretekben is alkalmaztak, munkáihoz 22 szabadalmom köthető. Legfontosabb megoldásai a Fodor Lajossal együttműködve kidolgozott olvadékkristályosítási eljárás és berendezés, majd ezt általánosítva és továbbfejlesztve szemcsés szilárd anyagok és folyadékok érintkeztetésével megoldható folyamatos technológiák kifejlesztése. Megoldásait számos iparágban és a mezőgazdaságban is sikerrel alkalmazták. Új eljárásaiért megosztott Állami-díjban részesült.